Egy kis cigány történelem

A magyarországi cigányságról nem beszélhetünk úgy, mint egységes etnikai alakzatról. Az egységesség képzete inkább a politikai és közigazgatási irodalomban, illetve a tömegkommunikáció által megfogalmazott képben, valamint a többség közvéleményében él.
Azok az emberek is, akik magukat cigánynak nevezik, tehát a cigányok, legalább három etnikai csoportra osztják magukat Romungró (Magyar cigány), Oláh cigány, valamint Beás cigány.

Romungro család

Oláh cigány család

Beások

A három etnikai csoport elsődleges különválaszthatóságát az anyanyelvi különbözőség adja. A cigányság etnográfiai leírását tehát alapvetően ez a tény határozza meg. Ezt az alaphelyzetet bonyolítják a cigányságon belüli foglalkozási és megélhetési különbségek, és ezekből következően az egyes cigánycsoportok vagyoni és társadalmi helyzete. Vagyis egy etnográfiai összegzésnél nagyon nehéz azt mondani, hogy ilyen vagy olyan a cigányok táplálkozása vagy öltözködése, hanem azt lehet mondani, hogy egyes sikeres oláh cigány csoportok öltözködése vagy táplálkozása ilyen, a munkanélküli, szegény helyzetben élő telepi romungró cigányok öltözködése vagy táplálkozása olyan. És ekkor már a jelzett módon csoportokat képeztünk, ahol az azonosság vagy hasonlóság alapján egymás mellé rendeltünk különböző lokális cigányközösségeket. Első lépésben adott közösségeken belül próbáljuk meghatározni a közösség egészére jellemző kulturális normákat és szabályokat, s adott jelenség a csoport ideális, s mindenki által vallott és gyakorolt formáit írjuk le. Ekkor már az átlagtól eltérő jelenségeket is a középhez igazítottuk. A különböző, hasonló helyzetű csoportok kulturális normáit közelítjük egymáshoz a második lépésben, így jön létre az öltözködés vagy a táplálkozás rendszerének több csoportváltozata, s legföljebb a különböző csoportváltozatok egymásmellettisége adja a cigányok öltözködésének vagy táplálkozásának jellemzőit. Abban mindhárom cigány etnikai csoport hasonlít egymásra, hogy mind a nem cigányokkal, mind a más cigánycsoportokkal való házassági kapcsolatuk gyakorisága elenyésző. Az emberek tehát elsősorban a saját etnikai csoportjukba tartozó emberekkel lépnek házasságra, így a rokonsági viszonyok a saját csoporton belül jönnek létre. Azokban a ritka esetekben, amikor akár egy cigány egy nem cigánnyal, vagy az egyik csoportbeli egy másik csoportbelivel köt házasságot, a rokonság valamelyik ágát nem működtetik. Egy oláh cigány férfi és egy romungró nő házasságában a nő például, ha a férje közösségébe költözik, attól kezdve kiszakad saját korábbi rokonsági rendszeréből, gyermekei oláh cigány identitásban nőnek fel, s nem tartják a kapcsolatot a romungró anya vér szerinti és műrokonaival. Hasonló a helyzet, ha akár oláh cigány, akár romungró közösségbe került egy nem cigány, vagyis gázsó házastárs. Ugyanez áll fenn, ha egy cigány kerül be egy nem cigány közösségbe, gyermekei nem cigány identitásúak lesznek, és itt is megszűnik a rokonsági rendszer működtetésének kétirányúsága. Ez a kulturális eljárás fenntartja a csoportok közötti merev határvonalakat. (Ennek az elvnek az analógiáit megtaláljuk a korábbi paraszti gyakorlatban. Számos leírás szól arról, hogy földrajzi közelségben élő, ám különböző etnikumhoz tartozó emberek egymás közti házasságát a közösségek kölcsönösen tiltják. így mindkét részről nehezen volt elképzelhető, hogy magyar paraszt fiatalok német paraszt fiatalokkal lépjenek frigyre. A házassági kapcsolatok merevségét jelzi az is, ha azonos etnikumhoz tartozó, ám különböző felekezetű fiatalok kapcsolatát tiltja vagy tiltani próbálja a közösség.)

 (http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/ciganyok/a_magyarorszagi_ciganyok_kulturaja_etnikus_kultura/pages/amck_06_a_ciganyok.htm)

Ezek a normák a cigányok táplálkozási szokásaiban is tükröződnek, mi a Romani Platni főzőcsoportban azonban törekszünk arra, hogy mindhárom csoport ételeit és kulturális szokásait, elmeséljük – saját élményesként akár gyermekkorunk emlékeikét, és természetesen a különböző roma csoportok ételein keresztül be is mutassuk azt.